Hihetetlen méretet ölt ez a fajta betegség, állapot, helyzet – minek nevezzem, úgy, hogy közben nem beszélünk róla, titkoljuk, majd lesz valahogy, mással is előfordult már.

Ha nem lennék érintett nem is érteném az egészet?

- „Mit lógatják az orrukat, nem igaz, hogy nem találnak valami hobbit maguknak” ...

Pedig nem – ez nem egy úri huncutság, nem egy önként vállalt, vagy választott lustaság...
Sokan nem értették meg, és még ma is van, aki nem érti meg a helyzetemet, gondolataimat, állapotomat.

Amikor kezdtem jobban lenni a 2014-ben indult depressziómból, elkezdtem lejegyezni a gondolataimat – gondoltam odaadom pár barátomnak, ismerősnek rokonnak, hátha segítek megérteni az egészet. Aztán úgy döntöttem, hogy megtartom magamnak. Ahogy egyre inkább kezdtem magamra találni, és ismét elkezdeni kidolgozni, átgondolni a céljaimat és az életemet, elég sok módszert átnéztem, és hozzáírtam a jegyzeteimhez.
Azt tapasztaltam, hogy egyre több és több ismerősöm érintett a dologban – vagy saját maga, vagy a családjában, baráti körében.
Miért ne adjam oda mindenkinek?
Mert nem kell mindenkinek. Ahhoz hosszú, hogy a Facebookra kitegyem...és elszáll...
Ezért átdolgoztam vicces, érthető formában a depressziómmal kapcsolatos dolgokat, és csináltam hozzá egy kitölthető céltervezőt, sorvezetővel, ötletekkel, gondolatokkal és ezt összegyúrtam egy könyvbe. Egy könyvbe, ami kézbe vehető, kitölthető, odaadható másnak, elővehető később is, ajándékba adható valakinek, aki érintett...
A könyv nyomdába került és a szülinapomra el is készült.
Remélem segítek vele azoknak is, akik a démonjaikkal küzdenek, és azoknak is, akik nem értik a családtagjukat, barátaikat.

Rendeld meg és ha kéred, dedikálva küldöm!


Vannak titkok a társadalomban, amiről nem szoktunk beszélni. Ilyen például a homoszexuális unoka, a börtönviselt nagybácsi, a családon belüli erőszak... - és van még egy. Egy olyan, ami szinte minden családban előfordul, komoly problémát okoz az egyénnek, családnak, társadalomnak – mégsem beszélünk róla. Nálatok ki az a családban, aki hónapokig nem tudott aludni, nem tud kimozdulni a házból, csak árnyéka önmagának, ül és néz ki a fejéből? Ki az, aki majdnem belehalt a válásba, egy családtag halálába, egy munkahely elvesztésébe? Ki az, aki most is nyugtatókon, gyógyszeren, alkoholon él? Ki az, aki nem vágyik családi találkozókra, aki szenved attól, hogy iskolába vagy munkába kell menjen? Ki az, akit hónapok óta nem láttál őszintén nevetni, mosolyogni? Igen, róla beszélek. Róla, akinek csak a teste van köztünk, a lelke helyén égő seb van. A könyv erről a titokról szól, arról, hogy mi ez, hogy támad, hogyan működik, milyen megélni, mit tehetsz, ha benne vagy és hogy értsd, hogy min megy át az, aki titokban szenved melletted. Nem vagyok orvos, nem vagyok gyógyító – viszont átéltem párszor és lábra álltam. Ez a könyv a harcom és egy útmutató, arról, hogy hogyan tovább.